2013. június 19., szerda

11. rész.- Szikla-szilánkok

Reggel a kórházban tértem magamhoz. Jinxx ült mellettem egész éjjel a kis széken. Mikor felébredtem ő a fejét az ágyra támasztva aludt. Nyomtam egy puszit a fejére amitől rögtön fel is ébredt. Megkérdeztem tőle, hogy mi történt, mire elmesélte, hogy mikor a "halott" Ash belépett az ajtón a törött bögrét leejtettem és az elvágta a bal karomban a főeret. Ekkor kicsit megdöbbentem. Hogy lehet hogy Ash még él és Andy ezt egész végig tudta? Csupán csak két kérdés merült bennem fel. Hogyan és miért? Még a fiúknak sem mondták el. Ez valami piszkos játék lehetett ellenem? De hisz láttam Ash halott testét a koporsóban. Akkor mégis Hogyan lehetséges? Kérdezgettem magamtól. Még szerencse hogy Jinxx itt volt. Egyedül benne bízom meg ezek után a legjobban. De úgy érzem hogy ez köztünk több mint egy barátság és mégis kevesebb.

- Mégis meddig kell itt bent feküdnöm?
- Az orvos azt mondta hogy ha felébredsz már mehetünk is.
- Hát akkor mire várunk?

Azzal felpattantam az ágyról és öltözni kezdtem.

- Jinxx...Nincs kedvem haza menni.
- Akkor mégis mihez volna kedved?
- Menjünk le a tengerpartra.
- Ahogy szeretnéd

Abba a kis öbölbe mentünk amiben anno megismertem a fiúkat. Sok emlék fűz ide. Miután ledobtunk mindent leültünk a parton a vizet nézve. Érzek valami különlegeset. Én...Én azt hiszem beleszerettem Jinxx-be.

**Jinxx felől nézve**

Ezalatt a rövid idő alatt nagyon megkedveltem Morfiet. De mégis hogy mondjam el neki mit érzek? Nagyon sok mondat és gondolat kavargott a fejemben. De inkább úgy döntöttem, hogy most a tettek beszéljenek ne a szavak. Az egyik kezem Morfie kezére csúsztattam amitől persze hirtelen felkapta a fejét és rám nézett.  Gyorsan kellett cselekednem, bár féltem , hogy mi lesz a fölképel. De vállalom a kockázatot. Szinte azonnal ott voltam az ajkainál. Lágyan és gyengéden csókoltam meg. Készültem az ordítozásra, sőt szinte már a fejemben zengettek a szavai, szinte minden lehetőség átfutott a fejemben. De nem így volt. Viszonozta a csókot.  Az egyik kezét össze fonta az enyémmel a másik kezével pedig a hajamba túrt. Mikor elengedtem csak úgy csillogtak a szemei. Szinte olvasni lehetett belőle. Egy hirtelen pillanatban eldöntött a homokban és a csípőmre pattant. Láttam a huncutságot a szemében. Majd felpattant és a víz felé futott.

- Gyere már vagy egész nap ott akarsz ülni. -kiabált a vízből.

**Morfie felől nézve**

El sem tudom hinni, hogy Jinxx csak úgy lesmárolt. De ha megtette akkor most ez mit jelent? Egyszerűen megbolondulok érte. Ahogy közeledik a víz felé. már a puszta lélegzet vételét is imádom.

Miután Jinxx is beért a vízbe egyszerűen nem tudtam megállni, hogy ne közeledjek felé. Ezt persze ő is viszonozta. A karjaiban jól éreztem magam. Boci szemekkel néztem rá fel.

- Figyelj...Jinxx...mi..
- Igen mi most már együtt...
- Ez egész biztos...
- Halál biztos... Szeretlek...
- Én is szeretlek Jinxx.



Miután lezártuk a beszélgetést kiugrottam a karjaiból és jó alaposan lefröcsköltem. Persze én kétszer jobban visszakaptam. Mikor már későre járt az idő kirohantunk a vízből és siettünk haza. Mikor hazaértünk és beállítottunk csurom vizesen, mindenki idiótán nézett minket.  Főleg Ash és Andy. Jinxx felkapott , felvitt a szobámba és erőteljesen bebaszta az ajtót. Erre persze mindenki felszaladt. Mi meg fulladoztunk a nevetéstől a szobában. Jinxx átkarolta a derekam és hosszasan és lágyan megcsókolt. Ekkor Andy nyitotta ki az ajtót. Mindenki mögötte állt és csak nézték hogy mi folyik köztünk. Miután befejeztük az egymással vívott szoros ölelős csókcsatát odamentem a szekrényhez hogy kivegyek két törölközőt.

- Na de srácok...Ti...most..-nézett ránk tátott szájjal CC.
- Ha azt akarod kérdezni hogy együtt vannak e...-Oktatta ki Jake CC-t.
- Nem kell ebből hűhót csapni. Igen együtt vagyunk. Téma lezárva.-válaszolta nekik Jinxx majd átölelt.

2013. június 17., hétfő

10.rész- Görögdinnye és a balta?

Miután az ágyon landoltunk heves csókcsatába kezdtünk. Bár ez sokáig nem tarthatott hiszen ránk törték az ajtót. A sok rajongó teljesen kikészített. Nem bírtam tovább. Fogtam és sírva rohantam ki a szobánkból mikor Jinxx-be botlottam. Akkor már nem bírtam tovább és a fájdalomtól össze csuklottam. Jinxx érthetetlenül nézett rám. Majd felkapart a földről, karjaiba vett és bevitt a szobájába.

- Morfie. Mi a baj? Tudok segíteni?
- Elegem van. Mindig csak a rajongók és a hírneve foglalkoztatja. Az nem hogy velem mi van.
- Ssss. Nyugodj meg. Itt vagyok segítek.

Azzal ahogy Jinxx ezt kimondta a nyakába borultam és csak zokogtam. Olyan jól esett hogy benne bízhatok.

- Van kedved elmenni valamerre?
- Hazamenni van kedvem. Vigyél haza kérlek.
- Ahogy szeretnéd csak szólok Andy-nek rendben?
- Rendben.

Azzal Jinxx kiviharzott a szobából és Andy-hez rohant. Megbeszélte vele hogy hazavisz és megkérte hogy Nick-nek egy szót se szóljon.  Miután elintézte a dolgokat, kisurrantunk a hátsó ajtónál. Beültnk a kocsiba és elindultunk hazafelé.

...

Miután hazaértünk Jinxx felhívta Andy-t, hogy minden rendben van. Miután Jinxx letette a telefont, fogtuk magunk és lehuppantunk a kanapéra. Mivel nem tudtuk mit csináljunk Jinxx felrohant a szobámba és a kedvenc filmem hozta le. Lilo és Stitch. Ez a film valahogy mindig is a szívemhez volt nőve. Miután elindult a film Jinxx is leült a kanapéra. Odabújtam hozzá mert nem akartam egyedül lenni. A fejem a mellkasára tettem és a szívdobogását hallgattam. A film közben Jinxx folyamatosan simogatta a hajam. A filmnek a negyedénél tarthattunk mikor álmos lettem- Jinxx az ölébe kapott és felvitt a szobámba. Letett az ágyra és kifelé vette az irányt.

- Ne menj el. Maradj itt velem. Kérlek.
- Biztos vagy benne?
- Nincs itthon senki csak mi. Kérlek.
- Na jó meggyőztél. Fél perc és jövők. Felhozom a filmet.
- Siess!

Miután Jinxx visszaért,, betette a filmet és folytattuk ott ahol abbahagytunk. Mikor a film ahhoz a részéhez ért mikor Nani elküldi a virágokat, akkor kitört belőlem a sírás. Jinxx megölelt és megnyugtatott. Könnyes szemekkel néztem tovább a filmet. Jinxx folyamatosan csak simogatott és nyugtatott. Három nap telt el így. 
Ezalatt a három nap alatt nagyon sok dolgot tudtam meg Jinxx-ről. Idő közben a fiúk is hazaértek. Bevallom nem igazán örültem nekik. Ahogy beléptek az ajtón én rögtön felszaladtam a szobámba. Nick utánam akart jönni de Jinxx megakadályozta. Nem bírta ő sem tovább nézni hogy mit teszek magammal. 

Két hétig játszottuk ezt a kínkeserves játékot. Aztán Nick nem bírta tovább. Feljött hozzám és elmesélt mindent. 

- Morfie. Nem tudom, hogy mondjam el neked. Én nem akartam ezt tenni. Miután nem találtalak megkérdeztem Andy-t hogy hová tűntél. Andy azt mondta hogy gyengének érezted magad és inkább megkérte Jinxx-et hogy hozzon haza. Nos ez idő alatt én találkoztam egy lánnyal és nagyon egymásba elegyedtünk...
- Te most azt akarod mondani hogy...
- Igen megcsaltalak, de nem akartam.

Könnyek gyűltek a szemembe, majd kifutottam a szobából.Le a lépcsőn, egyenesen Jinxx karjaiba. A mellkasába fúrtam a fejem és csak zokogtam. Senki sem értette a szituációt.  Jinxx felkapott és felvitt a szobába. Miután letett az ágyra fogta és betakart. Látta hogy reszketek. Eközben Nick fogta magát összepakolt és elment. Nem akarom látni többet. A fiúk csak érthetetlen módon álltak a nappali közepén és nézték mi folyik. Közbeszólni nem igazán tudtak. 

Miután ezek az események lezajlottak, jött egy újabb meglepetés. Egyik nap reggel Ashley Purdy a "halott" basszeros visszatért. Nem akartam hinni a szememnek. Csak álltam a konyhában és köpni-nyelni nem tudtam. Mindenki azt hitte, hogy Ash halott. Pedig csöppet sem volt az. Ekkor kicsúszott egy félig törött bögre a kezemből és pont úgy esett hogy a bal karomon a fő eret telibe trafálta. A kezemből ömlött a vér és az egyik pillanatról a másikra már el is ájultam.


2013. június 2., vasárnap

9.rész- Tombol a ház

Reggel fura kopogásra ébredtem. Az ablaknál egy farkas alakot láttam ami Ash-re emlékeztetett. Ahogy felálltam és elindultam az ablak felé a farkas eltűnt. Ezek után vissza fordultam és visszafeküdtem Nick mellé.
Már majdnem sikerült vissza aludnom mikor Nick simogatni kezdett. Jól esett, hogy ott volt mellettem. Felém fordult és lágyan csókolni kezdett. Ezt persze viszonoztam. Heves csók csatába kezdtünk majd Nick megint a combom belső felén haladt felfelé. Éreztem ahogy lassan de biztosan leveszi az alsót rólam. Egyre vadabbul kezdtünk csókolózni néha-néha beleharaptunk egymás ajkaiba, ami szinte csábított minket. Egyre jobban kívánni kezdtem. Fogtam és ahogy tudtam megmarkoltam férfiasságát amitől ő jobban vadulni kezdett. Azonban nem számoltunk egy hívatlan vendéggel. Mikor már fullra hergeltük egymást és már el kezdtük volna a dolgot az ajtó felől kopogás hallatszott. Simmons úr volt az. Szerencsénkre pont ránk törte az ajtót. Nick még leugrani sem tudott rólam. Mind ketten jól megijedtünk.

- Őőő...Figyelj apa...mi most éppen....
- Fiam most azonnal beszélnünk kell...
- Nem látod, hogy nem alkalmas éppen?
- A nődet ráérsz később is dugni. Na gyere..

Az utolsó mondattól teljesen ledöbbentünk. Mondtam Nick-nek hogy menjen csak. Én összeszedem magam és lemegyek a fiúkhoz. Miután összekapartam magam, lementem a földszintre. Kérdeztem a fiúkat hogy nem tudják e hogy mit keres itt az öreg Simmons. De a választ ők sem tudták. Mikor távozott akkor visszamentem Nick-hez. Nem éppen volt jó kedvében.

- Mi a baj? Történt valami?
- Kirúgtak a suliból.
- Hogy mi? De az nem lehet. Na jó nyugi. Biztos van megoldás.

Próbáltam nyugtatni. Minden rendben lesz,h legalább is remélem. Azzal fogtam és eldöntöttem az ágyon és a csípőjére ereszkedtem. Megint csókolózni kezdtünk. Nick fogta és maga mellé fektetett. Majd szép lassan felém mászott. Lassan haladt megint. Megint elkezdte azt amit a kanapén. Ilyen technika mellett persze hogy elélvezek ahogy csak hozzám ér. Halkan sóhajtoztam. Aztán megint durvulni kezdett. Most már a nyakamat is harapdálta. Közben szépen kényeztetett. Azt hittem meghalok. Mikor már nem hittem hogy jobb lehet a dolog akkor fogta és erőteljesen megharapta a nyakam és behatolt. Abban a pillanatba kész voltam. Olyan érzések törtek fel bennem, mint amikor Ash-el voltam. Nagyon hiányzott. De Nick itt van nekem. Mintha csak Ash küldte volna mellém. Miután mindent befejeztünk,felöltöztem és lementem a többiekhez. Kiültem a kertbe egy cigi társasága mellé. Gondolkodni kezdtem, vajon Ash akarta, hogy minden így történjen, tudott valamit amit én nem?  Már nem tudom elképzelni.

...

Eltelt egy pár nap. Teljesen kiment a fejemből a farkasos sztori. Még szerencse, hogy a fiúk kitalálták, hogy menjünk el kirándulni. Végül is nem hangzott rossz ötletnek. Bár a 35 fokos LA-ból átmenni Canadába ahol -10 fok van kicsit fura ötlet volt. Miután elértünk az úti célunk felé egy havas táj fogadott egy kis faházikóval. Érdekes hangulata volt a helynek, de mégis megbabonázott. Kivettünk 3 szobát. Nick-kel felmentünk a szobánkba és ledobtuk magunkat az ágyra. A kandallóban ropogott a tűz. A pattogó hangtól elálmosodtam. Odabújtam Nickhez majd nemsokkal később már aludtam is.

Miután felébredtem Nick már nem volt mellettem. Persze itt is körbe járt a hír hogy mi szálltunk meg.  Lementem az aulába ahol egy óriási tomboló tömeg fogadott. A színpadon az öreg Simmons és Nick. Persze nagyon meglepett. Egyrészt mert nem tudtam, a pasim ilyen fasza énekes. Másrészt mert az apja is itt van.  De ami ezek után következett...huha...
Azt hittem rosszul látok. Az összes lány őt akarta. Persze én gyorsan felszaladtam a szobámba mintha ott sem lettem volna. Visszapattantam az ágyba és úgy tettem mint aki alszik.  Mikor Nick felért a szobánkba még mindig a számot énekelte. A sikítozó lányok szinte betörték az ajtónk.  Miután Nick "felébresztett" nagy mosollyal fogadtam és megcsókoltam. Pont ekkor törték ránk az ajtót a rajongók akik jól meglepődtek csókunk láttán. Szemük száján nem jött ki semmi. Persze én ezen jót nevettem. Felkeltem majd ki tessékeltem őket a szobánkból. Majd lerántottam Nicket az ágyra.

2013. május 20., hétfő

8. rész- Fortuna te buja K*rva

Nick Simmons
Miután elmeséltem a fiúknak, hogy Tokióban voltam és hogy megismertem egy csomó dolgot a kérdés a következő volt. "Miért pont Tokió?". Erre a kérdésre nem igazán tudtam nekik választ adni. Mikor épp befejeztem a mondandóm Andy lépett be az ajtón az egyik haverjával aki igen helyes volt. Miután bemutatkozott az új fiú is Andy elmagyarázta, hogy Nick velünk fog egy ideig lakni és ő segít neki felkészülni egy válogatóra. Miután mindenki meghallgatta Andy monológját, azután mindenki ment a dolgára.

Az új srácot Nick Simmons-nak hívják. Csak tudnám honnan ilyen ismerős  a neve. Gondolkoztam elég sokat de sehogy sem ugrott be. Míg egy nap végre le hullt a lepel. Egyik nap kopogtak reggel az ajtón. Álmosan mentem le az emeletről. Mikor kinyitottam az ajtót egy férfi állt előttem. Elképzelésem sem volt ki az és mit akar.




- Heló. Nick Simmons itt van?-szólt hozzám az ismeretlen férfi.
- Nick? Hát persze...Nick...ki keresi?
Gene Simmons ( KISS együttes)
- Gene Simmons vagyok. Az apja.
- Gene Simmons? Az a Gene Simmons...
- Igen a KISS zenekar basszus gitárosa vagyok.
- Egy pillanat és szólok Nick-nek addig jöjjön beljebb.

Felrohantam a lépcsőn és halál izgatottan rúgtam be Nick ajtaját. Szegény pandamaci szemekkel nézett rám, hogy mit akarok, mire végre kinyögtem hogy mi a helyzet Nick teljesen magához tért és csak annyit jegyzett meg: "Basszameg..."! Ezt már én sem értettem. Nick gyorsan lement a földszintre, közben a fiúk is magukhoz tértek. Ők is levánszorogtak a földszintre és mikor megláttak Gene-t enyhén szívinfarktust kaptak. Persze én sem értettem hogy mit keres itt. De hisz a példaképem áll az ajtóban. Miután mindent megbeszéltek Nick és az apja, Gene távozott. Mi próbáltuk faggatni Nick-et de ő nem mondott semmit.

Nap közben Ash-nek és Andy-nek ell kellett ugraniuk valahová. Mi a fiúkkal otthon ültünk és tévét néztünk. Egy interjú ment ahol Andy és Ash volt. Miután az interjúnak vége lett hirtelen félbeszakadt a műsor és egy hírt mondtak be.
" A híres amerikai rock banda a Black Veil Brides két tagja karambolózott..."- ahogyan ezt kimondták már csörgött is a telefonom. A kórházból kerestek. Ahogy letettem a telefont rögtön szóltam a fiúknak és a kórházba indultunk. Amint megérkeztünk a kórházba már Andy várt minket. Neki nem volt nagyobb baja  egy kis karcolásnál. Nem úgy mint Ash-nek.

- Ash-t most műtik..-mondta Andy a fiúknak- bár azt mondják az orvosok hogy kevés esély van arra hogy túlélje.Belső vérzése van és megrepedt a szívburka.- ahogy ezt Andy kimondta akkor hozták ki Ash-t a műtőből. Szörnyen nézett ki. Ahogy bevitték a kórterembe rögtön be mentem hozzá. Azt mondta az orvos hogy fel kell készülni a legrosszabbra. Lehet hogy a ma éjszakát sem éli túl. Mikor az orvos kiment Ash felébredt.

- Kicsim nagyon szerelek és örökké szeretni foglak. Ne haragudj de igaza van az orvosoknak. A ma éjszakát már nem élem túl.
- Ash ne butáskodj!-mondtam könnyes szemekkel.-Minden rendben lesz. Meg fogsz gyógyulni.
- Morfie. A szív burkom megrepedt. Nem bírom már sokáig. Nagyon szeretlek kicsim- azzal hogy ezt kimondta lehunyta a szemét és a monitoron a kis pittyegő hang sípolásra váltott. Kirohantam a folyősóra ordítottam hogy orvost.. az orvosok rögtön ott is teremtek ahogy Andy-ék is. Sírtam és csak dőlt a könny a szememből. Az egyik orvos kijött és közölte velünk a rossz hírt. Ash meghalt. Azon nyomban össze esetem a  folyosón és csak sírtam és ordítottam, hogy ez nem lehet igaz. Ezek után Andy az ölébe vett és hazavitt.

Mikor hazaértünk Nick a kanapén ült. Andy berúgta az ajtót és a kezében vitt be. Én közben szorosan a mellkasába fúrtam a fejem és csak zokogtam. Nick nem tudta mi bajom. Andy felvitt a szobámba ahol minden felé Ash cuccai hevertek. Ahogy megláttam a szobát még jobban zokogni kezdtem. Andy letett az ágyra majd elkezdte összeszedni Ash cuccait. Mindent kivitt a szobából. Mikor a gitárra került a sor odamentem és kitéptem a kezéből.. Nem engedtem hogy elvigye.

Két héttel később volt a temetés,amin szintén kiborultam. Miután vége lett a temetésnek haza mentünk. A fiúk is teljesen maguk alatt voltak. De akkor még nem tudtam egy apró dolgot. Ash hagyott egy üzenetet a gitárja húrjai között. Mikor haza mentem akkor találtam meg. Ez állt benne:

" Morfie ezt a levelet őrizd meg örökre.
Mikor először megláttalak már tudtam hogy szeretlek. Kérlek vedd át a helyem a bandában. Vigyázz erre a 4 majomra. El jött az én időm hogy búcsút vegyek. A baleset is azért történt mert már beteg voltam és elvesztettem az eszméletem. Ezeket a sorokat a mentőből írom most neked . Kérlek emlékezz rám. Szeretlek örökké Morfie Rock. Most el kell hogy engedj. "

Mikor ezeket a sorokat olvastam akkor teljesen ki készültem. Andy alig bírt megnyugtatni. Annyira hogy 2 hétig folyamatosan nyugtatókat szedtem és pszihiátriára kerültem.

...

6 hónappal később.

Végre túl tettem magam azon ami történt. Nagy nehezen de végre az összes BVB számot tudtam gitárra és átvettem Ash helyét a bandában. Minden újra a régi volt. Majdnem a régi. Közben újra vissza találtunk ön magunkhoz.  Újra jó kedvünk volt bár azért néha eszünkbe jutott Ash. De legalább mostmár rá tudok nézni más fiúkra is. Lehet hogy épp ezért kerültünk most olyan közeli kapcsolatba Nick-kel. Azt hiszem újra szerelmes vagyok.

...

Mikor a fiúk egyik nap nem voltak otthon, én takarítottam. Épp mosogattam amikor Nick a hátam mögé jött és átkarolta a derekam. Majd ezek után maga felé fordított és lágyan megcsókolt. Majd egyre jobban csókolózni kezdtünk. A kanapé felé kezdtem húzni.  Ő ledöntött rá és felém mászott. Csókolózni kezdtünk és már az egyik kezével a combom belső felét simogatta a másikkal meg  a hajam. Annyira egymásba merültünk, hogy észre sem vettük, hogy Jinxx hazajött. Nick kigombolta a nadrágom majd játszani kezdett velem. Mire én halk nyögésekkel válaszoltam. Jinxx mivel látta hogy mire készülünk fogta és halkan behúzta a nappali ajtót, utána kiment a kertbe. Mi közben folytattuk a dolgunk. Nick olyan jól csinált mindent hogy még az előjátéknál vagy 3- szor  elélveztem ami neki csak tetszett. Mire oda ért a sor, hogy  élvezkedni kezdjünk addigra CC is haza jött. De hála Jinxx-nek ő sem törte ránk az ajtót. Nick szinte istenien csinálta a dolgot. Miután már negyedjére is elélveztem alatta, mire széles mosollyal az arcán válasolt és nyomott egy puszit a homlokomra, majd rágyorsított. Annyira jól csinálta. Egyre erősebben csinálta, egy idő után már fájt majd egyszerre élveztünk el. Közben a bátyám is haza ért. Pont be akart nyitni mikor Jinxx épp megállította hogy ne. Ezek után elmondott neki mindent. Eközben mi felöltöztünk és bekapcsoltuk a tévét. Leültünk a kanapéra én odabújtam Nick-hez és a mellkasához borultam. Majd ő megcsókolt és én elaludtam. Közben bejöttek a fiúk is. Persze rögtön faggatni kezdték.

-  Na és mi van köztetek?-Kérdezte CC.
- Remélem sokáig együtt lesztek!-mondta Jinxx
- Én csak annyit kérek hogy ne bántsd meg. Tudod milyen törékeny.-mondta Andy.
- Ne aggódjatok mellettem jó helyen van.

A beszélgetés után Nick felvitt a szobámba, letett az ágyra, majd mellém feküdt. Szorosan a karjaiba ölelve így aludtunk el mind ketten.

2013. május 7., kedd

7. rész- Welcome Tokyo and Freedom

Miután megérkeztem Tokióba kivettem egy szobát az egyik legjobb hotelben. A telefonom kikapcsoltam nehogy bárki  is zavarjon. Fogtam és belevetettem magam a Tokiói éjszakába. Annyira csodálatos város. Mindenfelé cseresznye fák amik épp virágoztak. Mindegyiknek külön története és rejtélye van. A város csak úgy nyüzsgött mint egy óriási hangya boly. A városnak csodálatos éttermei vannak. Nem akarok elmenni innen. Fogtam magam és felültem Tokió egyik tornyára.

2 hét alatt annyi mindent fedeztem fel. Új kultúrákat ismertem meg. Megismertem egy csomó új dolgot. Kipróbáltam dolgokat. Úgy éreztem élek. Annyira jó volt.  Nem törődtem vele hogy mi megy oda haza. Lett egy csomó új barátom is.  Minden este kilátogattam a toronyhoz ami nagyon megtetszett. Jó volt szabadnak lenni.

Eközben Ash-ék mindenhol kerestek. Ash belebetegedett abba hogy nem talál sehol. Egy hete hagytam el csak Amerikát de máris minden a feje tetejére állt. Andy nem is tudta hogy eltűntem. A koncerteket sorba mondták le a fiúk betegség miatt. Aztán mikor újra bekapcsoltam a telefonom Megláttam a raklap nem fogadott hívást ( persze mind a fiúktól) és a araklap sms-t Ash-től.

De olyan jó volt Tokióban végre élhettem az életem. Szabad vagyok. Nem bánt senki. - De ha Ash-nek ennyire hiányzom akkor jobb ha indulok- tűrtem magam jobb belátásra. Fogtam hát és útnak indultam.. Irány Amerika!

Mikor megérkeztem Ash kint cigizett Jake-kel az udvaron. Jinxx és CC voltak a nappaliban. Mondtam nekik hogy maradjanak csöndben. Ash mögé osontam és hátulról befogtam a szemét.

- Andy. Haver ne szórakozz tudom hogy te vagy!
- Ha neked én Andy vagyok akkor eléggé a pasikhoz vonzódsz édes!
- Morfie te vagy az?
- Nem! A réz farkú bagoly  vagyok és most megduglak!

Erre persze kitört Jake-ből a nevetés. Mindenki kijött hogy mi folyik itt. De a lényeg hogy Ash újra összeszedte magát. Miután jól kinevette magát Jake, bementünk és mindent elmeséltem.

2013. május 6., hétfő

6. rész- Bocsi, de nem tudok mandainul

Mikor felébredtem addigra a fiúk már haza értek. Andy ült az ágyam mellett. Nagyon megörültem mikor megláttam. Magamhoz húztam és jó erősen magamhoz szorítottam. Kicsit meglepődött. Viszont azt nem merem neki elmondani hogy mi folyik köztünk Ash-el. Biztos nem örülne neki hogy mi együtt vagyunk. Legalábbis ha ez nevezhető együtt létnek.

- Andy mondanom kell valamit..- próbáltam valahogy közelíteni.
- Hugi nekem bármit elmondhatsz. Tudod.
- De ugye nem mondasz rosszat... meg ennek nem lesz rossz következménye.
- Ne butáskodj. Mondjad nyugodtan.
- Hát..-kezdtem bele a mondatba mikor Ash bejött az ajtón, majd megcsókolt hosszan és szenvedélyesen.

Andy teljesen ledöbbent a látványtól. Nem így akartam közölni vele. De legalább nem kell titkolnunk többet.

- Na neeee. Ez most komoly?-nyögte ki végre Andy a száján.
- Hát eléggé. Haragszol?
- Nem haragszom. Sőt örülök. Ash mellett jó kezekben vagy.
- Köszönöm.- ugrottam a bátyám nyakába.
- Akkor magatokra hagylak titeket.

Azzal Andy távozott az ajtón. Annyira boldog voltam, hogy Ash mellett lehettem. Szorosan magamhoz öleltem a fejem a mellkasába fúrtam. Sírni kezdtem. Ash nem értett sokat belőle, de magához ölelt és megnyugtatott. Amióta ezek a dolgok történtek nem tudok nyugodni. Ash felajánlotta hogy ma mellettem alszik. Ennek igazán örültem. Mire beesteledett addigra Ash áthozta a cuccait. Betettünk egy filmet. Ash gyengéden csókolgatni kezdte a  nyakam. Majd ezek után elindult a kezével a combomon felfelé. Lassan elkezdte lefelé húzni a rövid nadrágom. Ash próbált rám mászni de én túl fáradt voltam az egészhez ezért elaludtam. Másnap reggel iszonyatos fejfájással ébredtem. Lementem a kertbe és rágyújtottam.  Egyszer csak egy denevér tűnt fel előttem. Eszembe juttatta hogy miért is vagyok itt. Fogtam magam és az egyik pillanatról a másikra átváltoztam és elindultam egy eldugott helyre. Ez a hely a HOLLYWOOD felirat hátsó felén volt. Leszálltam az O egyik peremére és ott ültem. Egész nap csörgött a mobilom de nem vettem fel. A híváslista kb így nézhetett ki: 27 nem fogadott = Andy, 30 nem fogadott = Ash. Nem volt türelmem hozzájuk. Fogtam magam és elindultam a világ másik felére ahol ki ereszthettem a gőzt.

Irány Tokió.

2013. május 4., szombat

5.rész- Harc az erdő lágy ölén

Másnap Andy hangjára ébredtünk. Épp a barátnőjével kiabált. A sátraktól kb. 2-3 kilométerre az  erdő mélyén. A fiúk azonnal átváltoztak farkassá,én pedig egy fekete mén musztáng formát vettem fel. (Fura nekem még ez a vérlény átváltozós dolog) Az irányt Andy-ék felé vettük, olyan sebességgel mentünk ahogy csak tudtunk és még épp időben értünk oda. Andy-t a barátnője éppen akkor akarta megtámadni. Én rögtön Andy elé ugrottam és a hátamra kaptam a fiúk szorosan körbekerítették a magából kifordult leányzót. Én vissza akartam indulni de Andy nem hagyta így kénytelen voltam ellent mondani a bátyámnak. Megfogtam és erőszakkal vissza indultam a sátorozó helyünk felé. Egy dologgal nem számolva. Andy barátnője is alakváltoztató. Rohantam ahogy lábaim bírták, mikor az egyik bokorból egy puma tűnt fel. Utána négy farkas rohant. A puma kikapta a jobb hátsó lábam ami megbotláshoz vezetett. Elvesztve az egyensúlyomat dőlni kezdtem jobbra Andy-vel a hátamon. Szerencsére Andy egy "puhább" bokorban landolt, én viszont egy köves buckára érkeztem. A fejem bevertem egy kőbe és abban a pillanatban az eszméletem vesztettem.

- Morfie ébredj. Kérlek. -próbált magamhoz téríteni Ash de én nem reagáltam. Az emberi alakomat szerencsére még érkezés előtt visszanyertem. Éreztem ahogy Ash a karjaiba vesz és visszaindul a tábor felé. Bevitt a sátorba letett és betakart, majd mellém feküdt. Miután Andy-ék is visszaértek a sátrakhoz már nem voltam magamnál. Andy azonnal keresni kezdett engem. Mikor bejött a sátramba látta, hogy Ash van mellettem.  Kérdőre akarta vonni Ash-t de abban a pillanatban beszélni kezdtem.

- Kérem ne! Engedje el a bátyám ő nem tett semmi rosszat.- kiabáltam álmomban majd sírni kezdtem. Andy megkérte Ash-t hogy távozzon. Majd szorosan magához ölelt. Abban a pillantásban kinyitottam a szemem és megöleltem. A könnyeim még mindig folytak mint egy patak.

- Sssshhh. Nincs semmi baj, itt vagyok, vigyázok rád.
- Bátyó... én...én..sajnálom...
- Nincs mit sajnálnod. Végül is megmentettél. Én tartozom neked sajnálattal és köszönettel.
- Bátyó vigyél haza. Kérlek.

Miután sírva kimondtam a szavakat Andy az ölébe kapott és betett a kocsiba. Megkérte a fiúkat, hogy pakoljanak össze mire visszaér. Mikor hazaértünk Andy egyik haverja már várt minket. Andy megkérte hogy amíg visszamegy a fiúkért addig vigyázzon rám. Andy felvitt a szobába letett az ágyra, nyomott egy puszit a homlokomra majd elment. Én pedig álomra szenderültem.